[bloom paradise]

 photo heart_zps0hcfpcg6.jpg

Yune, 20 vagyok, bloggerina, SOTE

Bloom Paradise - Blog a mindennapjaimról, a gondolataimról, az egyetemről, tanulásról, és beauty dolgokról. Bejegyzések tekintetében: minőség > mennyiség.

 

 
Affiliates

Ide kerülnek a cseréim, továbbá azok is, akiket rendszeresen olvasok. A cserekéréseket többnyire elfogadom, az egyetlen feltétel, hogy jól látható helyre rakj ki.

Dorina  Sofi B  Fblog

EszterLink / Link / Link

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Bouquet

Vagy így lesz, vagy úgy

A történelem ismétlei magát, és én már megint olyan helyzetbe keveredtem, mint első félévben: a kémia vagy bukó, vagy nem. Azzal a különbséggel, hogy első félévben csak az első jegyem volt egyes, a többi egész jó volt, sőt az egyik legjobb évfolyam zh-t én írtam, ami azért teljesítmény, tehát tulajdonképpen nem is fenyegetett annyira a bukás. A kvali viszont más. A kvali rohadtul összetett, magolni kell, észben tartani minden körülményt, és az sem árt, ha emellett még gyakorlatias is vagy, ugyanis ha nem találod ki az ismeretlen anyagaid felét a félév során, akkor majd jövőre próbálkozhatsz.

Ebben a félévben nem sarkítás, ha azt mondom, hogy szinte az összes kiakadásom, gyomorgörcsöm, sírásom emiatt a tárgy miatt volt. Igazából nem lenne nehéz dolog, hiszen le kell ülni és megtanulni, de az elején annyira elhitettem magammal, hogy kevés vagyok ehhez, hogy rendesen kihatott a teljesítményemre. Az első demómra úgy mentem el, hogy úgyse sikerül, és aztán ez valóban be is jött, 2 pont híján jól megbuktam.

Ezután nagyon sokat készültem a többi kis cetlire (minden óra elején írunk röpdogát), amit nem mindig koronázott siker, újabban viszont egész jók lettek. Mindezek ellenére nem adtam fel, és elmentem felelni, bár azt hiszem, jól kibasztak velünk, mert a 4 órás labor végére tették a felelést (ez azt jelenti, hogy úgy feleltünk, hogy előtte 4 órán keresztül étlen-szomjan folyamatosan dolgoztunk). Elég nehéz témát kaptam, de tudtam, viszont azt hiszem, akkor akadtam ki, amikor annyit mondott a végén értékelésnek, hogy "80-90%-ban jót mondott, tehát elégséges".  Anyád. Gondoltam, hogy nem fog jó jegyeket osztani elvi okokból, hiszen felelni az megy, aki szarul áll, de azt hittem, hogy egy hármast azért ad.

https://instagram.fbud2-1.fna.fbcdn.net/t51.2885-15/e15/17438476_1308185122605111_4187605633429667840_n.jpg

Na ezután tényleg kiakadtam. Oké, mindenki 2-est kapott, pedig szerintem a többiek is jól tudták a dolgokat, de ez nem vigasz. Annyira a zsigereimben van már a félelem a bukástól, hogy sokszor szerintem ez fog vissza. Nem vagyok híve a sírjunk mások előtt dolognak, de én már akkor nem tudtam magam tartani.

Csoporttársaim amúgy nagyon rendesek, és azt mondták, hogy seggbe rúgnak, ha feladom, meg hogy ha elmennék a csoportból, nem lenne többé ugyanolyan. Meg macskás képeket küldözgettek folyamatosan fb-on.:DD Szóval tényleg nagyon aranyosak, és jól esett, hogy így támogatnak. Utólag persze rájön az ember, hogy tök nagy hülyeség azon sírni, hogy csak 2-es, hiszen már ezzel is javítottam. Meg hát még most jön a java, pénteken lesz a nagy demó. Mondhatnám, hogy félek, de nem, mert igazából vagy így lesz, vagy úgy. Ha sikerül, akkor megyek tovább, ha nem, akkor félév pihenés, aztán megint a sóbánya. Az élet nem fog megállni, akár mi is lesz. Persze, csábító lenne a pihenés is, de nem fogom feladni. Túl sokat küzdöttem már ezért a tantárgyért ahhoz, hogy most adjam fel.

2017.04.27. 00:10, Yune

In and out of phase

Annyi mindent írhatnék, és már egy jó ideje (pff, december óta) tervezem is, hogy végre ismét nekilátok a pötyögésnek, de amikor idekerültem egyszerűen sehogy sem jöttek a szavak. Vagy legalább valami értelmes gondolat. Vagy tényleg bármi. Ehelyett folyamatosan csak egy kényszeres mondat jár a fejemben: "Nem akarok megbukni!!4!!NÉGY!!".  Mondom ezt úgy, hogy az első féléven a kezdeti nehézségeket leszámítva olyan könnyen átlibbentem, hogy azt még magam is nehezen hiszem el. Még vizsgáim is elsőre meglettek! (Ha nem tekintjük az egyik matekot, amire nem tudtam végül elmenni, mert beteg lettem...)

Valami most megváltozott. Nagyon rosszul viselem a második szemesztert. Múlt héten annyira kiakadtam az egész egyetemre, hogy még azóta is nehezen tértem magamhoz. Fú, de tényleg! Zoli sosem beszélne velem csúnyán vagy ordítozna velem, de amikor már ő is emelt hangon mondja a telefonban, hogy hagyjam abba a bőgést, és csináljam tovább, akkor már azt éreztem, hogy most meg kell állnom egy pillanatra, és végig gondolnom, hogy tulajdonképpen hol csesződött el ez a második félév.

 photo esther-haywood-108-sfw_zpsimintg8d.jpg

Az elején. Vagy talán már amikor még el sem kezdődött. Úgy kezdtem neki a félévnek, hogy már előre elkönyveltem magamban néhány olyan dolgot, amit nem kellett volna. A csoportunkból nagyon sokan kiestek első félévben (a többi csoporthoz képest nálunk a legtöbben), én pedig úgy éreztem/érzem, hogy én vagyok a leghülyébb a csoportban. Ennek tetejébe jött még az analitika gyak, amitől még a poklok legmélyebb bugyrai is jobb helyek. Maga a tantárgy nagyon jó, de annyira borzalmas tanárt kaptunk bele, hogy néha úgy érzem még a metró elé ugrani is kellemesebb lenne, mint vele hetente 4 órát eltölteni. Nem tud tanítani, követelni viszont annál inkább, kategorizálgat, fejre osztályoz, a többit meg már nem is mondom. Annyira elijesztett ettől a tárgytól (pedig pont ez most a legfontosabb), hogy mostanság az is megfordult a fejemben, hogy itt hagyom a picsába ezt az egész egyetemet.  Persze ez nem komoly, csak egyszerűen annyira meguntam már, hogy minden héten az analitika gyakos napok úgy kezdődnek, hogy sírok, mert hiába tanulok, annyira nehéz cetliket írat az órák elején, hogy örülök, ha lesz pár pontom.

Ez az érzés valahogy rákúszott az összes többi egyetemmel kapcsolatos dolgomra is. Teljesen bebeszéltem eddig magamnak, hogy meg fogok ebből a fosból bukni, amit még az is tetézett, hogy az évfolyam zh-t bebuktam (meg a fél csoport is) és valószínűleg a cetlikre kapott jegyet is be fogom bukni. Ezek végül az elmúlt hetek alatt pedig összegyűltek egy kis masszává, a múlt héten pedig ez az egész vulkánszerűen kitört belőlem. Szép halál.

Na akkor eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább. Annyira besokalltam az örökös tanulás->bukás ördögi körtől, hogy attól mélyebbre már szerintem nem igen lehetett volna kerülni. Rájöttem, hogy tulajdonképpen a legjobb, amit tehetek az az, ha nem veszem ilyen véresen komolyan ezt a tárgyat. De tényleg. Ez így nem vezet sehová. Meg különben is: még nincs veszve semmi. Az sem biztos, hogy bebukom a cetliket. De ha igen, akkor is vannak még lehetőségeim. Például elmegyek még kétszer évfolyam zh-t írni (ami ugye nem lenne kötelező, de így lehet javítani). Lehetőség mindig van, csak tudni kell élni velük.
A másik meg, hogy nem csak én kerültem ilyen nehéz helyzetbe, hanem még nagyon sokan mások is. És egyébként meg egyátalán nem én vagyok a legrosszabb pozícióban. Ezen kívül pedig még nagyon sokat tehetek azért, hogy sikerüljön a félév. Valójában az, hogy ezeket felismerjem, rohadt hosszú folyamat volt, de most ez nagyon sok erőt ad. Ezenkívül nagyon jól esik, hogy rengetegen biztatnak, hogy meg tudom csinálni, vagy amikor azt mondják csoporttársaim, hogy folytassam, mert nélkülem nem lenne ugyanolyan a csoport. Eldöntöttem tehát, hogy engem nem fognak megbuktatni, mert nem fogom hagyni. Meg fogok mindent azért tenni, hogy sikerüljön. Az első félév is rohadt nehezen indult, de utána elég szépen kijöttem belőle. Szóval lehet, hogy most is csak ez a borzalmas kezdés kell ahhoz, hogy egy kicsit én is észbe kapjak.

 

(Megjegyzés: Eskü, a következő bejegyzés vidámabb lesz, mint ez!!)

2017.03.20. 23:11, Yune

Yune vs áltkém

Igazán szeretnék már túl lenni az elkövetkezendő két héten, ugyanis rohadt sokat kell tanulnom majd, pénteken lesz a 2. kémia demó, jövőhéten meg mehetek az elsőből a pótra + még biofizikából is jövő héten lesz a 2. demó, szóval elegem van. :D Főleg mivel ugye azt már írtam, hogy ha valamelyik kémiám is netalán nem sikerülne, akkor buktam az évet, és fizethetek egy csomót.

Most lehet, hogy idegesnek tűnök, de valójában nem vagyok attól stresszesebb, mintha csak egy sima, tét nélküli demót írnék. A múlt hetem nagyon rosszul telt el éppen a kémia miatt, nagyon sokszor álmodtam azt, hogy megbuktam, vagy ha nem is álmodtam, akkor csak épp nem aludtam egész éjjel, vagy akkora volt a gyomrom, mint egy dió. Mire vége lett a hétnek már igazából rájöttem, hogy ennek az egésznek egy lényege van: hogy bizonytalanságban tartsanak, és hogy emiatt rosszabbul teljesíts, mint amire egyébként képes lennél. Tehát szépen eldöntöttem, hogy engem ez az egész bizonyos mértékig hidegen hagy, és megpróbálok annyit tanulni, amennyit csak tudok, aztán lesz, ami lesz. Legalább elmondhatom majd, hogy mindent megtettem, és egyébként is; szerintem nem vagyok hülye a kémiához. Tény, hogy nem én vagyok és leszek a legjobb, és hogy vannak hiányosságaim, mindezek ellenére, ha kell, fel tudom venni a ritmust belőle.

Most kicsit változtattam a taktikámon: már az elején elkezdtem számolni, hogy ne a végére maradjon, a másik meg, hogy nekiugrottam azoknak is, amik kevésbé mennek, hogy időben tudjak segítséget kérni, ha esetleg nem jönnék rá a megoldásra. Régebben mindig a végére hagytam ezeket, mert egyszerűen utáltam magát a tényt, hogy nem mennek, és elvették az egésztől a kedvemet. Ez a "jó" szokásom még gimiből maradt meg. Olyan kémia tanárunk volt, aki szerintem igazán csak azoknak tudott tanítani, akik alapból jók voltak, de engem nem tudott megtanítani a kémiára az tuti, és emiatt mindig úgy éreztem, hogy kicsit engem le is nézett. Az elején próbáltam kérdezgetni, hogy hogyan kéne megoldani pár feladatot, de kb mindig csak kiosztott, hogy nem igaz, hogy hogy nem érthetem ezeket... Gondolhatjátok... :/

Küldejetek sok energiát a kémiához, ígérem, megpróbálom a lehető legjobbat nyújtani belőle!!

2016.10.24. 20:17, Yune

Kezdek talán ráérezni

Címkék: egyetem

A múltkori bejegyzésem óta eltelt néhány nap, ez idő alatt pedig nagyon sok minden történt. Túl vagyok például egy elég nehéz hétvégén, és a biosz demón is! Idő közben ezek kapcsán elég sok gondolat született a fejemben.

Pénteken teljesen ki voltam bukva, hogy mennyire nehéz a sejtbiosz, hogy túl sok belőle az anyag, és hogy túl kevés az idő. Úgy terveztem, hogy hazamegyek hétvégére, de végül lemondtam róla iszonyú nagy bűntudattal, ugyanis Zolinak megígértem, hogy még a hétfői magyar érettségije előtt találkozunk majd még. Itt maradtam tehát egyedül a koliban, nyűglődtem, tanultam, és közben pedig rettentő sokat agyaltam azon, hogy mit is kellene kezdenem az elbukott demókkal. Emellett pedig teljesen be voltam még rezelve a hétfői biosztól, ugyanis teljesen biztos voltam benne, hogy meg fogok azon is bukni, mert nem hagytam rá elég időt.

Úgy voltam vele, hogy nem hagyom magam, és amúgy se adtam fel még eddig sose semmit, szóval elkezdtem nagyon gyorsan tanulni, átnéztem mindent, amit eddig már eddig megtanultam, és persze próbáltam befogadni azt a mérhetetlenül tömény és sok anyagot is, ami még rám várt. Néha sírtam, hogy miért vagyok ilyen béna, hogy későre hagytam, de aztán két dologra jöttem rá: 1.) ha megbukok, az teljes mértékben az én hibám lesz, nem másé. 2.) ha meg is bukok, legalább időt nyerek, hogy jobban megtanuljam ezt a sok anyagot.

Ahogy ezekre rájöttem, kb minden sokkal jobban ment. Közben pedig megszületett a fejemben az is, hogy hogyan kellene készülnöm, hogy elkerüljem az évcsúszást. Rájöttem, hogy 3 dolgot kell folyamatosan tanulnom: a kémiát, a bioszt és a fizikát. A többi is nagyon fontos, de azokból kevésbé gáz, ha kicsit le van maradva az ember, mert azok még behozhatóak. Arra is rájöttem, hogy ha nagyon rákészülök, és a szerencse is kedvez nekem, akkor akár elkerülhetem a két pótdemómat is. Hogyan? Kémiából azt mondta a gyakvezem, hogy ha a következő demóm nagyon jó lesz, akkor nem biztos, hogy kötelező lesz pótot írnom, mivel csak fél ponton múlt. Fizikából pedig összesen kell a két demóval 50 pontot gyűjteni, így a második ha jól sikerülne, nem is kellene pótra mennem. Szóval most ezeknek a jól megírása lenne a következő 2-3 hét nagy céljai.

Ezután hétfőn jött a biosz demó, ami mivel szóbeli volt, egy kisebb vizsgának is elment. Nem voltam ideges, úgy voltam vele, hogy felesleges, vagy így lesz, vagy úgy.  Na jó, a nagy nyugalom addig tartott, amíg el nem érkeztünk a demó előtti utolsó fél óráig, ahol mindenki a körmét rágta és közben meg hangosan mondta fel az anyagot, amitől én is ideges lettem, de továbbra is úgy gondoltam, hogy "úgy még nem volt, hogy sehogy nem volt". Ettől már csak akkor lettem idegesebb, amikor engem szólítottak, és kiderült, hogy a mumushoz kerülök, aki aznap még mindenkit megbuktatott...  Gondolhatjátok... :D

Leültem egy mikroszkóp elé, ő meg mellettem ült, kb le sem szart, és adott egy papírt, amire ráírt két témát, hogy azokról beszéljek, meg nagy flegmán odaadott még egy májat is preparátum gyanánt. Aztán meg a másik oldalra fordult, és vallatott valakit. Amikor megláttam a témákat nagyot dobbant a szívem, mert azokat tudtam részletesen. Kb 2-3 perc múlva visszafordult, és kikérdezett az első témából, méghozzá elég alaposan, de szerencsére tudtam mindent, még azokat is, amikre csak úgy szívatásból rákérdezett. Ekkor már láttam, hogy elkezdte írni a felelésről a papíromat, szóval elmosolyodtam, mert tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy témánál vagyunk, azaz már nem buktam meg. Feleltetett közben megint mást, amikor kidolgoztam a másik tételemet, amit végül nem is hagyott, hogy teljesen elmondjak, majd megkérdezett még egy elektronmikroszkópos képet, amin megdícsért, hogy olyanokat is felismertem, amiket még nem is tanultunk, végül megint mást feleltetett, de ekkor elég hosszan, én meg már unatkoztam, közben meg a preparátummal játszottam a mikroszkópban. xD Szerintem még egy ilyen hülye nincs aki felelés közben kezd el a mikroszkóppal szórakozni. Láttam is, hogy nézi néha, hogy mit csinálok, és fejeket vág, de akkor már hullafáradt voltam, és nem érdekelt kb semmi se. Végül abból is megkérdezett, aztán a végén közölte, hogy 5-ös lett a gyakorlat és az elmélet is. Én meg annyira meglepődtem, hogy mindent magam után hagyva kb rohantam a teremből, hogy "úristen, én vagyok az első, akit ma nem buktatott meg". Még szerintem a májat is ott hagytam a mikroszkópban, de mindegy. Kint meg egymás nyakába borultunk egy barátnőmmel a csoportból, hogy mindkettőnknek sikerült. Kb 10 perc múlva kezdett leesni a tantusz, hogy 5-öst kaptam, mert addig inkább a megkönnyebbülést éreztem csak.

Ennek ellenére viszont újra átfogom nézni még egyszer az egész anyagot, mert tudom, hogy nem ment volna minden ilyen jól, és nem szeretnék megbukni se. Arra gondoltam még, hogy minden fejezetből írok majd egy-egy rövid összefoglalást, vagy a fontosabb dolgokat lerajzolom, stb. Remélem, a kémia meg a fizika is ilyen jól mennek majd az elkövetkezendő hetekben.

2016.10.19. 20:21, Yune

Azt hittem, már megtanultam túlélni...

Címkék: egyetem

...de a SOTE-n még jobban össze kell szorítanom a fogaim.

Hát, emberek, ha valamikor, hát most biztosan nagy szükségem van arra, hogy kiönthessem a lelkemet. Fú, elmondhatatlan, hogy milyen érzések kavarognak bennem. Szűk másfél hónapja megkezdődött az egyetem, én meg mostanra már valahol a padlóval egy szinten érzem magamat. Annyira, de annyira déja vu érzésem van, hogy az hihetetlen! Anno a gimiben is ugyanez volt. Elkezdőtött, eltelt másfél hónap - két hónap, én meg azon kaptam magam, hogy minden második este bőgök, hogy nem vagyok elég. Most ugyanez pepitában.

Az elmúlt 3 hét számomra elég megpróbáltató volt. Vagyis tulajdonképpen nem is a megtanulandó mennyiséggel van a gond, pedig higyjétek el, abból is van ám bőven, hanem a saját magammal és a kapcsolatommal van gondom, ez pedig ráment minden másra is.

 photo i-refuse-to-sink-tattoo-on-wrist-snJqoWO_zpsvbtjile8.jpgHogy jobban érthető legyen a helyzet, bár szégyen, de leírom: az első kémia demómat fél pont híján buktam. Előtte egy hetet tanultam rá, megcsináltam minden számolást, átnéztem az elméletet, sőt még egyes számolásokat én magyaráztam el a csoporttársaimnak, stb, de mire odajutottam, két dolog történt: 1.) előtte összevesztem Zolival, 2.) annyi rosszat hallottam, hogy teljesen elhittem, hogy én kevés leszek ehhez. Legyetek okosak, és tanuljatok az én hibámból: így biztosan ne írjatok demót / zh-t / vizsgát / akármit. Nem is voltak amúgy nehezek a feladatok, és bár sok kettes lett, de szerintem velük ellentétben simán meg tudtam volna attól még jobbra is írni, de egyáltalán nem tudtam koncentrálni. Mindezt ilyen hülyeségek miatt. Az eredménye meg végül az lett, hogy most küzdhetek azért a pót demón, hogy meglegyen a gyakorlati jegyem, mert ha nem írom meg minimum hármasra, akkor megbukok, a mi évfolyamunknak pedig bevezették, hogy aki megbukik, azt egyből fizetősre teszik át...

Aztán jött a biofizika. Bár őszintén, ezt már nem is veszem magamra, mint a kémiát. Kb 3-4 napot tanultam rá, de ennyi szerintem elég is (lett volna rá). A megreformált egyetemi oktatás miatt viszont most össznépi vizsgázás volt fizikából, és nem a gyakorlatvezetők állították össze a feladatsort, hanem a prof, akinek más fogalmai vannak a könnyűről. Az eredmény megint az lett, hogy megbuktam, hiába mondtam fel az összes elméletet, és oldottam meg minden számolást. Ezt mint említettem, azért nem veszem már csak magamra, mert 150 emberből kb 40-50 ment csak át. Az én csoportomból pl szinte mindenki megbukott, még az emelt fizika érettségisek is. Szóval itt már szerintem nem velem van a gond.

Szóval igen, tökre kivagyok. De nem fogom feladni az biztos. Hétfőn lesz a biológia demó. Úgy vagyok vele, hogy most már ennek muszáj sikerülne. Amúgy is: harmadik a szerencsés. Bár őszintén: eléggé félek, mi van, ha most már minden egyes lesz? Jó ez sarkítás, mert a latinomra például kedden kaptam egy 5-öst, és eddig még lekopogom, de matekból is meglepően jól állok, de akkor is...?!

Próbálom más szemmel nézni a dolgot. Például elmondhatatlanul szerencsés vagyok, hogy jó csoportom van, és hogy olyan barátokat találtam itt, akikkel teljesen egy hullámhosszon vagyunk. Elég sok mindenben segítünk egymásnak, és itt most nem csak a feladatokra gondolok, hanem lelkiekben is támogatjuk egymást. Tudom, hogy itt a SOTE-n különösen arra mennek rá, hogy akit lehet, azt elijesszék, de megfogadtam, hogy engem nem fognak, és akármi lesz, de végigviszem ezt az egészet. Nekem nagyon fontos ez az egész, és majd a jövőben szeretnék embereken segíteni, szóval már csak ez is, ami egyben tart.

Két dologra jöttem rá. Az egyik az, hogy ez az egész egy hatalmas nagy lelki munka. Akit ide felvesznek, az már nem hülye, az egyetlen dolog, ami meghatározza azt, hogy megcsinálod-e ezt az egyetemet az az, hogy mennyire bírod a gyűrődést lelkileg. A másik pedig az előzőekből adódóan az, hogy muszáj vagy megismerned önmagadat. Muszáj, hogy rendelkezz egy énképpel, illetve, hogy tudd, hogy mire vagy képes, máskülönben eléggé el tudják veled hitetni, hogy buta vagy, holott ez nem igaz.

Próbálok tehét ez alapján meglenni majd. Még egy dolog, amire büszke vagyok, hogy múltkor egy csoporttársam azt mondta, hogy annyira motiváló vagyok neki. Teljesen kibukott a sikertelenségek miatt, és azon gondolkodott, hogy itt hagyja ezt az egészet, de nekem sikerült rábeszélnem, hogy csinálja tovább. Ez egy pénteki napon volt, a következő hétfőn pedig odajött és megköszönte. :) Szóval boldog voltam, hogy valakit ki tudtam húzni a mélyből.

Szeretnék majd gyakrabban írni, bár nem ígérem, hogy ez minden héten sikerül majd, de most elég sok erőt adott, hogy leírhattam ezeket, és kicsit talán tisztábban látom a helyzetemet is. Addig is puszi.

2016.10.14. 17:20, Yune
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

Bloom Paradise || Nyitás: 2016. 07. 24.  Szerkesztő: Yune  Ajánlott böngésző: Firefox  CSS: itt


SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...